A könyv története: az agyagtáblától a zsebkönyvig

A könyv az ókortól napjainkig az egyik legfontosabb információhordozó. Formája sokat változott: amit ma a könyvesbolt polcán látunk, az több ezer éves fejlődés eredménye.

Agyagtáblák és tekercsek

Az ókori Mezopotámiában agyagtáblákra írtak, Egyiptomban papiruszra. A görög és római világban a tekercs volt az általános forma: a papiruszlapokat egymáshoz ragasztották, és rúdra csavarták. Olvasáskor az egyik kézzel tekerték ki, a másikkal fel – visszalapozni vagy egy adott helyet gyorsan megtalálni nehéz volt.

A latin liber és a görög biblosz szót mégis „könyvnek” fordítjuk, mert egy-egy összefüggő művet jelöltek.

A kódex forradalma

Az időszámításunk kezdete körüli évszázadokban terjedt el a kódex: egymásra hajtogatott, a gerincnél összefűzött lapok, borítóval védve. Ez már a mai könyv őse. Előnyei:

• mindkét oldalára lehetett írni,
• bármelyik oldalt gyorsan fel lehetett lapozni,
• kevesebb helyet foglalt, és jobban bírta a használatot.

A korai keresztény közösségek különösen kedvelték, a késő ókorra pedig kiszorította a tekercset.

Középkori kéziratok

A középkorban a könyvet kézzel másolták, többnyire pergamenre, azaz kikészített állatbőrre. A másolás kolostori scriptoriumokban, később egyetemi városok műhelyeiben folyt. Minden kézirat egyedi darab volt: a lapokat sokszor nem számozták, címlap és kiadási adatok nem voltak. A díszes, festett iniciálékkal és miniatúrákkal díszített kódexek a kor legértékesebb tárgyai közé tartoztak. Magyarországon Mátyás király könyvtára, a Bibliotheca Corviniana kötetei a legismertebb példák.

A nyomtatás

Az 1450-es években Johannes Gutenberg Mainzban mozgatható fémbetűkkel kezdett nyomtatni; nevéhez fűződik a híres 42 soros Biblia. A találmány néhány évtized alatt elterjedt Európában. A 1501 előtt nyomtatott könyveket ma ősnyomtatványnak (inkunábulumnak) nevezzük.

Az első Magyarországon nyomtatott könyv a Budai krónika (Chronica Hungarorum), amelyet 1473-ban Budán adtak ki.

A nyomtatással megjelent a címlap, a lapszámozás és a kolofon, amely a nyomtatás helyét és idejét rögzíti – és megjelent a könyvkereskedelem is.

A tömegkönyv

A 19. században a gépi papírgyártás és a gyorssajtó olcsóvá tette a könyvet, megjelentek a folytatásos regények és a könyvtárak tömegei. A 20. század egyik legnagyobb újítása az olcsó, puhatáblás zsebkönyv volt: az angol Penguin sorozat 1935-ben indult, és megmutatta, hogy a jó irodalom is eladható alacsony áron, nagy példányszámban.

És ma?

A 21. században a nyomtatott könyv mellé felzárkózott az e-könyv és a hangoskönyv. A nyomtatott könyv azonban nem tűnt el: ugyanaz a lapozható, összefűzött forma, amely a kódexszel kétezer éve megszületett, ma is a legelterjedtebb. Hogy melyik formátumot érdemes választanod, arról külön útmutatónk szól.